Aradi vértanúk kivégzése a szabadságharcunk dicstelen lezárása. Kilenc tábornokot kötél általi halálra ítélték, nem véletlenül, ez része volt a revansnak, mivel világosnál az oroszoknak tettük le a fegyvert, nem a császári csapatoknak. Ezt a sértést nem tudta lenyelni az udvar, ezért golyó általi halál helyett felakasztották őket, mint holmi útonállókat.

Aradi vértanúk

II. József volt az utolsó felvilágosult uralkodónk, aki abszolutista berendezkedést személyes haladó elveinek megvalósítására használta volna, ha a rendek nem állnak ellen. I Lipót Toszkána hercege lett II. Lipót néven József utóda. Ez ő uralkodása honosította meg azt a sztálini diktatúrához hasonló paranoid uralkodást, ami a kiegyezésig oly jellemző volt a Habsburg udvarra. Mindenfajta haladást és reformot potenciális lázadás lehetőségének tekintet, így ellenszegült minden változtatásnak. Ennek köszönhetően hazánk siralmasan lemaradt az iparosodási versenyben. Szinte ugyan azon feudális viszonyok voltak érvényben, amit 1222-ben az aranybullában lefektettek, míg Angliában az ipari forradalom 1769-ben elkezdődött, talán érthetjük, mit érezhetett Széchenyi, mikor külföldön járt és utána a magyar lemaradásról beszélt.

A 48-as forradalom ez elleni egyfajta lázadás, tenni akarás volt, a császári udvar merevsége pedig automatikusan indukálta a hevesebb reakciót: a forradalmat. Az összefogás erősségét jól mutatja a tábornoki kar elég színes nemzetiségi összetétele is, valamint a magyar forradalom tartott ki legtovább az európai felelések közül. Az akkor nem kicsi Habsburg birodalom egyedül nem is tudta leverni, ehhez a hatalmas Oroszország segítsége kellett. Magyar szabadság ügyét önmagában a nagyhatalmak kialakulása sem segítette. Ugyanis hiába voltunk már erősebbek az elnyomóinknál ehhez kellett volna egy erősebb külső szövetséges is, aki konfliktusban áll a Habsburgokkal. De ekkor sajnos ilyen nem volt.

Az uralkodók maradi hozzáállása miatt bukásra volt ítélve a Habsburg birodalom, hiszen a technikai újítások, az ipari kapacitás a modern háborúk döntő tényezői lettek, amiben behozhatatlanul lemaradtunk. Az aradi vértanúk kivégzése 1849. október 6-án történt meg, a kiegyezésre 1867 elejéig kellett várni. Tanulság, hogy a forradalom maga és a megtorlás is a csökönyös politika miatt volt, a változásnak muszáj utat engedni, mert így szenvednek a régi értékek a legkisebb csorbát. Ha túl konzervatívan, csökönyösen ellenállunk, akkor a felduzzadó víz áttöri a gátat és mindent elsöpör.