Mi vagyunk a Föld pestise. A következő ötven évben megkapjuk érte a büntetésünket.

 - David Attenborough

Ezek súlyos szavaknak tűnnek, mégis mi alapján állítja ezt az egyik legismertebb természetfilmes? Sajnos talán pont a tapasztalatai alapján. Munkája során világ számos pontján forgatott, amikor filmre vették a természet csodáit, annak pusztítását is első kézből láthatták.

VÍZSPRINT Attenborough élet a földön a föld pestise nagy kihalás

Bár David Attenborough nem biológusként végzett, de munkája során nyilván mélyebb ismereteket szerzett, mint egy átlagos biológus hallgató. Műsorai híressé tették a természetfilmet, mint műfajt, erre ma már külön csatornák épülnek, igaz jócskán eltávolodva az eredeti stílustól.

Első könyvem David Attenborough-tól az Élet a Földön volt, amit gyerekként vetettem meg anyukámmal, mert megtetszett a béka a könyv elején. Magát a könyvet jóval később olvastam csak el, igazából elvárások nélkül, mert előtte még hasonló témájú könyvet sem olvastam. A mellett, hogy hihetetlen olvasmányos, érthető nyelvezettel írta meg, nagyon szép képek is illusztrálják. A színes képekkel díszített könyvek előtte egyfajta jelzés volt számomra, hogy valószínűleg nem egy nívós szerzeménnyel van dolgom, ami persze csak egy puszta előítélet volt.

VÍZSPRINT Attenborough élet a földön a föld pestise nagy kihalás

Mivel Attenborough színészként végzett, különösen jól bánik a szavakkal, olyan gördülékenyen olvastatja magát a könyv, hogy a kicsit bonyolultabb evolúciót fejtegető elmélkedése is csupán mesének tűnik. A könyv a földi élet kialakulását követi nyomon az ember megjelenéséig. Nem nevezhetjük tudományos tankönyvnek, de pont ez az előnye! Attenborough műsoraiból jól ismert lebilincselő téma ötvöződik a könyv által nyújtott előnyökkel: egy adott témát sokkal részletesebben és több perspektívából közelít meg, míg a tévében a kamera pásztázása tölti ki az időt, itt Attenborough elmélkedése.

Ez a könyv nem követel meg semmilyen előismeretet, mégis többet ér, mint adott esetben két év biológia óra. Most, hogy több szakközépiskolában megszűnik a biológia oktatás, így érdemes lenne átgondolni, hogyan lehetne a diákok érdeklődését az ilyen könnyen emészthető, mégis hasznos ismereteket átadó könyvek felé fordítani. Mivel itt a televízióval is van egy nagyon szoros kapcsolat, talán az átvezetés nem is olyan nehéz.

De visszatérve a poszt eredeti felvetésére: mi a kapcsolat az élet kialakulása és az ember pusztító tevékenysége között? A kapcsolat nyilvánvalóan maga az élet. Minden élőlény harcol az erőforrásokért, aki ezt hatékonyan teszi kiszorítja a riválisait. Ez ember ennek a rendszernek a része, aki ezt messze hatékonyabban teszi, mint a Föld többi élőlénye. Ekkor megnyugodhatunk, ez a természet rendje? Ezt két okból sem tehetjük: egyrészt mivel cselekedeteink tudatában vagyunk és empatikus lények vagyunk, egyszerűen pusztán érzelmi okokból meg szeretnénk óvni környezetünket. Másrészt jelen ismereteink alapján, Földön volt már számos nagy kihalás, amikor az egész tápláléklánc összeomlott. Egyik leghíresebb a kréta-tercier esemény, ami a dinoszauruszok kihalását is okozta. De ennél érdekesebb a megafauna kipusztulása (holocén kihalási hullám), aminek az okait ma is keresik a tudósok, de talán abban már az ember is közrejátszhatott. Itt arról lehetett szó, hogy egy lassan szaporodó populációt az ember (vagy a globális éghajlat változása) túl gyorsan tizedelte, így eltűnt például az óriás lajhár, kardfogú tigris, gyapjas orrszarvú, gyapjas mamut. Ma az ember tevékenysége minden élőlényre kihat a hegyek csúcsaitól a tengerek mélyéig, így nem csupán egyes lassabban szaporodó fajok vannak veszélyben, hanem már az egész bioszféra. Mi lesz velünk ha összeomlik a tápláléklánc és nem lesz mit enni? Kihal az emberiség is? Ez közel sem biztos, de a tény, hogy ilyen könyvek és filmek felkeltik az érdeklődésünket, remélhetőleg a környezetünk sorsa nem lesz közömbös a felnövő generáció számára sem.