Minap olvastam a Magyarországot sújtó aszályról egy cikket, ami a végén megemlíti, hogy több kutató szerint a globális felmelegedés (vagy éghajlatváltozás, ahogy tetszik) miatt egyre gyakoribbak lesznek az ilyenhez hasonló szélsőséges időjárás. Ez alatt nem csak a gyakoribb aszályt kell érteni, hanem a csapadék egyenletlen eloszlását is: míg az ország egy kis részén özönvíz szerű esőzés van, addig a másik felét súlyos aszály sújtja.

Tanult emberek állítják, hogy az ember hatását az éghajlatra nem lehet félvállról venni, de szintén tanult emberek állítják, hogy 100 év hőmérséklet ingadozás pontos méréséhez 100 * 100 évre van szükség, hogy a szórás elfogadható mértékre csökkenjen. Gázok hatása a föld éghajlatára tisztán fizika, ahol egy elméletet csak úgy fogadhatunk el, ha azt mérésekkel kellően alátámasztottuk. Mégis, ebben az esetben összeszorul az ember gyomra, hiszen erre nincs lehetőségünk, és a fent említett hasonló hírek olvasásakor összeszorul a gyomrunk: mi van, ha ez az elmélet egy jóslathoz hasonlóan beigazolódik. Igen ebben az esetben a fizikai teóriák jóslathoz hasonlóak, mert a jövő mérési pontjai fogják igazolni az elméletet, tehát amikor a jósolt katasztrófa bekövetkezik.

Az ember szintén a természet része ugyan úgy, mint más élőlény, de a tudatos munkavégzése miatt a befolyása a környezetére sokkal jelentősebb, mint más élőlényeké, és ami nagyon fontos, időben sokkal gyorsabb is. Az élővilág összetétele, a fajok változatossága csak elég rövid időskálát nézve állandó. Ha megnézzük a földtörténeti korokat, bizony több nagyobb, globális méretű kihalás megtörtént már, ami teljesen átrajzolta a Föld élővilágát. Viszont volt egy kihalás, ahol az ember beavatkozás nagyon valószínű, ez pedig a pleisztocén megafaunájának kihalása.

Pleisztocén végére kihaltak olyan állatok, amik ma csak Afrikai szavannákon figyelhetünk meg. Képzeljük el, hogy előtte minden kontinensnek volt szafarija, oroszlánokkal, orrszarvúakkal, óriáslajhárokkal, és sok olyan állattal, amik ma már nem is léteznek. Talán kihalásukat a jégkorszak vége és az ezzel járó felmelegedés is okozhatta, de van pár tény, ami az ember közreműködésére utal. Ez pedig a következő: ez a kihalási hullám minden földrészen más-más időpontban következett be, mégpedig nem sokkal a homo sapiens megjelenése után. Az akkori ember már lándzsával, íjjal vadászott, valószínűleg elég hatékonyan ahhoz, hogy több állatot öljön meg, mint ahány születik. Erre számtalan példát látunk például a bölénycsordákat, amiket a bennszülött indiánok is szép számmal irtottak (nem akarom feleslegesen sorolni a kihalás szélére sodort állatfajokat). Azokon a földrészeken, ahol az ember megjelent és nem tudott az adott élővilág elég gyorsan változni, bizony kihalásra volt ítélve. Afrikában talán azért maradt fenn a mai napig a megafauna, mert itt az emberrel együtt fejlődve tudtunk egymáshoz alkalmazkodni, míg a többi kontinensen nem.

Azóta a vadászati technikánk sokat fejlődött, aminek köszönhetően egyre több fajt veszélyeztetünk, olyanokat is, amik sokkal szaporábbak, mint a megafauna képviselői. De már nem csak a vadászattal csökkentjük a körülöttünk élő élőlények számát, egy mezőt átszelő autóút is jelentősen befolyásolja a környék táplálékláncát, nem beszélve az erdőirtásokról, vizszennyezésről, ami szintén élőlények tömeges pusztulását okozzák. Tudom nincs bizonyítva, hogy ez az ember számlára írható, lehet, hogy az éghajlat eleve így változna, lehet, hogy a két hatás kombinálódik, de a problémát nem akkor kell komolyan venni, amikor már a bizonyíték az orrunk előtt van.

Az ember hatása környezetére vitathatatlan, az, hogy milyen mértékben befolyásoljuk, csak rajtunk múlik. Sajnos ösztönösen csak az előttünk álló pár évre tudunk tervezni, egyszerűen nem tudunk minden nap belegondolni abba, hogy amit teszünk annak 30 év múlva lesz komoly következménye, vagy amikor autóba ülünk, akkor az unokánk jövőjét égetjük el. Az is lehet, hogy ez a természet rendje, hogy egy bolygón kialakul egy hihetetlen összetett és technikai fejlettségű társadalom, ami már nem tudja felmérni környezetbefolyásoló hatását, és pont az összetettség miatt azt szabályozni sem, és szép lassan feléli a bolygóját. Egy törvény van azt hiszem, amivel senki nem vitatkozik: egyszer mindennek vége lesz, a földi élet is ilyen.