Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Miért nem szülnek a nők?

Ha valaki egyszerűen közelít meg egy ilyen összetett problémát, az semmiképen nem egy mély intellektusra vall. A nők nemszülése mögött ezernyi ok van, egyrészt specifikusan Magyarországon a siralmas ellátórendszerek kilátástalansága, bizonytalanság a mindennapokban, és a ránk jellemző pesszimizmus sem ad plusz motivációt. Másik az egész világra jellemző változás: a nőknek immár a nevelésükkel más életcélok elé állítják a szülei (legalábbis nyugaton), valamint a szétdarabolódott családok is megnehezítik a gyereknevelést, főleg a kezdeti időszakban, mikor a csecsemőgondozás az anya rengeteg idejét rabolja el.

nők szülése magyar népességfogyás kövér lászló

Ha egy politikus közelíti meg ezt a témát ilyen egyszerűen, akkor azt hiszem joggal szomorodunk el, mert felháborodni felesleges. Nem tudom, hogy Kövér László mennyire fajsúlyos politikus a FIDESZ-en belül, de mindenképpen egy olyan személy akire figyel a média és a választópolgár is, így a párt, ezen keresztül a párt politikájának egy arca lesz. Így azt a következtetést kell levonnom, hogy a Magyarország egyik legsúlyosabb problémájáról pártnak messze nincs átfogó képe, valamint sejthetően a megoldáshoz sincs semmi ötlete. Nem mondhatom, hogy ez az ötlettelenség kirívó lenne, de most sikerült egyben a választó nők érzelmeibe is beletaposni.

Én csupán sejthetem, milyen érzés lehet egy nőnek manapság olyan elvárásokkal felnőni, amik nem kicsi ellentmondás elé állítják őket: építs karriert, tanulj, dolgozz, de e mellett szülj gyerekeket is, mert fogyás megállításához minimum három, de inkább négy gyerek kellene. Ez a kettő teljesen kizárja egymást. Ha egy nő ma elsősorban a munkája folyamán az intellektuális vágyait szeretné kielégíteni, aligha várhatjuk el tőle, hogy egy sokgyerekes anya legyen belőle, annak csak szenvedés lenne a vége.

Nemrég egy társasággal ebédeltem, ahol a harmincasok, negyvenesek mellett ült egy fiatal pár is. Egyik korosabb férfi elkezdte ugratni a lányt a teherbeeséssel, utalva arra is, hogy ciki lenne. Az első pillanat után szóvá kellett tennem, hogy ez a pár elmúlt huszonnégy éves, és engem az anyukám huszonkét évesen szült. Mégis nem furcsa, hogy az a generáció viccel egy huszonnégy éves lánnyal a terhességgel, mintha még csak egy tizenhat éves tinédzser lenne, akinek a felesége is korábban szült. Egy generáció elég volt ahhoz, hogy megváltozzon a gondolkodás, és furcsa legyen egy huszonnégy éves lány terhessége, pedig a viccelődő illető Kövér László elvhíve. Ehhez hozzá kell tenni, hogy egy holland kutatás szerint, ha valaki 90%-os eséllyel szeretne két gyereket szülni, annak az első gyereket 27 évesen kell vállalnia. Innen nézve a fent említett lánynak nem valószínű, hogy lesz kettőnél több gyereke, így Magyarország népességnövekedésén valószínűleg ő már nem fog segíteni, de a késői szülést egyben a mi elvárásaink és a mai megszokott elnyúló tanulás együttesen okozza.

Azt gondolom Kövér László is belátja, ha kollektíve leteremtjük a magyar lányokat, akkor ezzel nem fogjuk a családalapítási kedvüket növelni. De mégis miért nem hajlandóak, sem az egészségügyi rendszert megreformálni, javítani az óvodai ellátórendszeren, növelni a bölcsődék számát? Ha a szülés nem az orvos lefizetésével kezdődne, akkor egy elég jelentős lelki tehertől kímélné meg a kormány a leendő szülőket. Ez sem old meg minden problémát, de egy kezdeti pici lépésnek elég lenne, ami kapcsán már beszélhetnénk a gyerekvállalás ösztönzéséről, mert látnánk, hogy a kormány is valóban motivált ebben.

0 Tovább

Hol a nők helye ... És a férfiaké?

Mi is a helye a nőknek társadalmunkban? Ez egy olyannyira komplikált kérdés, hogy feltenni sem nagyon érdemes, de egy blog biztos nem elég arra, hogy erre válaszoljon. Erről talán inkább beszélgetni lehet, nézőpontot cserélni, de megválaszolni biztos nem. Már csak azért is, mert minden nő magát fogja valahova helyezni a saját és a környezete elvárásainak függvényében. Engem elsősorban most a környezeti elvárás érdekel, mik is azok a külső hatások, amiknek a mai nőknek meg kell felelnie (persze az szintén egyénfüggő, ki mennyire tartja ezt fontosnak), és ezzel párhuzamosan a férfiak szerepe.

Nők helyzete egy társadalmon és a családon belül igen különböző, rengeteg nézőpontból megvizsgálhatjuk. Ha megnézzük ma a világ országaiban milyen jogai, lehetőségei vannak egy nőnek, bizony lehet, hogy sok országgal nem cserélnének. Elég lehet, ha csak az arab országokat említem, TV-ből jól ismerhetjük az elnyomott csadorba burkolt nőket, szegényes jogaikat. Egy szegény, gazdaságilag elmaradott országban általában a szabadságjogok általában csorbulnak, nem speciálisan a nőké, hanem mindenkié. Ha nincs munka, nincs megélhetési lehetőség, akkor mégis milyen jogokat követeljenek maguknak a nők? Hogy hordhassanak miniszoknyát, amikor ételre nincs pénz? Az arab országok helyzete speciális, mivel aránylag rövid időn belül gazdagodtak meg, így a gazdasági felemelkedést nem tudta a jogi változás megfelelő ütemben követni, amint láthatjuk ott nem csak a nők elégedetlenek, mindenki több szabadságot szeretne.

Van egy fura összefüggés a jólét és a szabadságjogok között: minél jobban élünk, annál több szabadságot követelünk magunknak, mind a nők, mind a férfiak. Ezt megfigyelhetjük adott országon belül is, hogy néz ki egy elmaradott falu családszerkezete, ill. milyen egy jól kereső középosztályé, jobb anyagi lehetőséggel, az önállóság is megvalósítható, ami feltétele a szabadabb életnek. Persze az is egyénenként változó, ki mennyire szeret önálló lenni, sokan nem szeretnek döntést hozni, szívesen áthárítják ezt másokra, legyen szó nőről, vagy férfiról. Ez a sok bonyolult paraméter ellenére mégis van egy homályos kép, milyen is a kívülről elvárt női szerep ma, ez pedig nem a kisbabáját ringató kismama.

Ma egy nőnek ugyan úgy egy sikeres karriert kell (elvileg) befutnia, mint egy férfinak. Nekem nem tűnik úgy, hogy attól lesz egy nő egyenjogú, hogy sikeres karriert csinál. Ha megnézzük a múltban egy „karrier” teljesen máshogy nézett ki. A férfiak esetében általában a fiú értelemszerűen az apa foglakozását, vagy üzletét vitte tovább, míg a nők elsődleges feladata a gyereknevelés és a háztartás vezetése, de az, hogy mennyi munka hárult rá a háztartásból, az függött az adott család társadalmi helyzetétől: egy jobb módú polgári családban már volt szakács, házvezetőnő, szoptatós dajka, addig ezzel szemben egy szegény családban mikor az anyán lógott a pici, ugyan úgy keményen dolgoznia kellett, nem csak otthon a háztartás körül, hanem esetleg a férje mellett a földeken is. Ezt szerintem manapság nem sok nő tudná utánuk csinálni.

Manapság a nők életében a sikeresség az elsődleges elvárás. Ezt az elvárást a szülők is generálják, mivel az egzisztencia megteremtésére ösztönözik. Ezzel nem mondanak mást, mint várj a családdal, előbb érd el, hogy sokat keress! A sok kereset persze mindig többet jelent, mint ami épen adott, így tulajdonképen egy folyamatos harcra vagyunk kényszerítve. De mit jelent az egzisztencia? Ház, kocsi? Falun egy családi ház akár 4 millió forinttól is elérhető, míg Budapesten 20 millió alatt nem is találunk. Kocsi van szintén 500 000 Ft-tól bármilyen drága. Akkor nekünk melyik kell? A mindig drágább! Így végül soha nem fogjuk megteremteni azt a bizonyos egzisztenciát. Így a nők és mi férfiak is egy örök harcra vagyunk kényszerítve.

Nők sok szempontból szakítanának a régi elvárásokkal, már nem kényszeríthető rájuk az a házasszonyi szerep, amit itt Európában évszázadok óta szokás volt. Ezzel párhuzamosan a férfiaknak át kell venniük azokat a feladatokat, ami adott esetben egy nő nem csinálna meg, így a régen megosztott feladatok összemosódnak, ezzel pedig a női-férfi szerep is. Ez alól kivétel a gyerekszülés, ami (talán még) biológiai okokból csak az egyik nemre hárul. Meglátásom szerint lehet, hogy sokan élvezik a folyamatos teljesítménykényszert, a pörgést az életben, de sokan talán jobban szeretik, ha a mindennapi munkájukat rutinszerűen elvégezheti, amit kiosztanak neki. Ez főleg igaz az otthoni családi fészekre is, ha a kiosztott szerepek, ezen keresztül a munka nem tisztázott, és mindkét fél egy harcként fogja fel, akkor az otthon nyugalmát az állandó stressz váltja fel, amit nem lehet hosszú távon bírni. Szükségünk van biztos pontokra, hogy tudjuk hol a helyünk és mik a feladataink, nem pedig homályos ideológiákra, amik elérhetetlen célok felé hajtanak minket.

0 Tovább

elérhetőség

Észrevételeket, írásokat a következő címre várjuk:

nyugatiszel (kukac) yahoo.co.uk

Követők

Bódi Tamás Kágyilló gitta01 Habsburg

Legfrissebb bejegyzések

Reblog