Az előző bejegyzésemhez érkezett pár visszajelzés, ami arra sarkalt, hogy az előző poszttal ellentétben most a szubjektív véleményemet is kifejtsem az atomenergetika helyzetéről (valamint ez az utolsó atomenergiával foglalkozó poszt ezen a blogon). Előző poszt érintette a környezetvédelmi problémákat, amiket nem kerülhetünk ki, valóban a megújuló energiát ki kell használni, amennyire csak lehet, de ne higgyük azt, hogy ezekkel fedezni tudjuk az óriási fogyasztásunkat. Nem szeretnék itt statisztikai adatok tömkelegét felsorolni, egyrészt a szakavatatlan olvasó ezt elunja és nem is érti, aki pedig szakmabeli maga is utána tud nézni, vagy eleve ismeri is ezeket. Ha ebből a tényből indulunk ki itt jönnek az atomerőművek a képbe. Szerintem az atomerőművek egy olyan energiatermelő eszközök, amik sok jelenlegi problémára megoldást jelentenének:
Globális éghajlatváltozás
Egyrészt a globális éghajlatváltozás tény. Ebben az ember szerepe vitatott csupán. Szerepünket meg szerintem azért kár vitatni, mivel számos faj kipusztításával bizonyítottuk az erős befolyásunkat a globális folyamatokra, a technika gyors ütemű fejlődésével, pedig a légkör összetételét változtatjuk meg nem elhanyagolható mértékben. Tudjuk, hogy a földtörténet során már előfordult magas szén-dioxid koncentráció, de nem tudjuk, hogy ehhez milyen életkörülmények párosultak, esetleg pont egy nagy vulkántevékenységhez, vagy meteoritbecsapódáshoz kapcsolódik, amit meg egy nagy kihalás követett. Attól még, hogy ilyen előfordul természetesen is, muszáj lenne ezt nekünk mesterségesen előidézni? Ráadásul hozzávetőleg 300 év alatt? Mert 300 év földtörténeti szempontból mérhetetlenül rövid idő, ez azt jelenti, hogy az ember befolyás összemérhető a természetes geológiai folyamatokkal. Tudom azt is, hogy a fenti állítás bizonyítása kétséges, mert nem áll rendelkezésünkre megfelelő mennyiségű adat, amiből statisztikát készíthetnénk. Ugyanis, ha egy éves periódusról szeretnénk egy elfogadható szórású mérést végezni, ahhoz 100 évnyi adatra lenne szükség, 1000 év pedig még mindig elhanyagolható földtörténeti szempontból, ehhez pedig 100000 év mérésre lenne szükség. Viszont ebben a témában nálam okosabb emberek kifejtették a véleményüket, alátámasztva az ember szerepét az globális éghajlatváltozásban. Az ember tevékenysége több tudományos nézet szerint veszélyes a földi életre, ezért a szén-dioxid kibocsájtást sürgősen csökkentenünk kell.
Ebben lehetne az atomerőműveknek kiemelt szerepe. Nagy kapacitásúak, így hatékonyan működnének, az azt is jelenti, hogy a szennyezés egy helyre koncentrálódik. Láttam olyan kimutatást is, hogy egy atomerőműnek is van szén-dioxid kibocsájtása, mivel például a szállítást is benzin, vagy dízelmotoros járművek végzik. Ez az érvelés röhejes, ezt nem is értem miért kell az atomerőművek számlájára írni. Ehhez hasonló érvek miatt meg el teljesen az ember kedve a vitától.
Fűtőelem
A fűtőelemek beszerzése nem olyan problémás az atomerőművek esetében, mint a kőolajé, vagy a földgázé. Míg az utóbbit politikailag nem túl stabil, vagy háború sújtotta országokból kell beszerezni, addig az uránérc fő kitermelője Ausztrália, Kanada, amik sokkal megbízhatóbb országok. Sőt, a technológia fejlődésével akár hazánk is újra megnyithatná uránérc bányáit, ilyen irányú kutatásokat a Wildhorse Ausztrál cég jelenleg is folytat. Ez azt jelenti, hogy bizonyos áramár mellett akár itthon is bányászhatnánk a nyersanyagot.
Másik előnye az ár: jelenleg az uránérc a legolcsóbb alapanyag, amiből áramot tudunk termelni. Gázerőművek csak azért maradnak versenyképesek, mert az egész erőmű beruházási költsége nagyon alacsony, így a befektetőnek hamarabb megtérül, míg egy atomerőmű sokkal később kezd profitot termelni, de a földgáz és kőolaj árának emelkedésével a fosszilis erőművek fokozatosan elveszítik előnyüket.
Természetesen az uránkészletek sem állnak végtelen mennyiségben rendelkezésünkre, de beleszámolva, hogy az uránnak nem csak a 235-ös izotópját használhatjuk fel, hanem a 238-ast és a tóriumot is, akkor már nem ötven, hanem több száz éves készletekről beszélünk az egész világ számára.
Dráguló kőolaj
A kőolaj fokozatosan drágul. Ennek egyszerű prózai oka van: fogy. A fogyasztás növelésével (Kína és India bekapcsolódásával), valamint az adott áron kitermelhető készletek fogyása mellett elértünk egy bizonyos maximumot, amit nem tudunk tovább fokozni. Ez vezet a piac idegességéhez, hogy elég egy rossz időjárás Texasban és egekbe emelkedik az olajár. Mivel a fogyasztás tovább nő, míg a kitermelés alig lehet ilyet ütemben növelni, várhatóan ár évről évre monoton emelkedni fog. Ennek elsősorban a gépkocsi közlekedésre lesz hatással, egyre versenyképesebbel lesznek a nem benzin meghajtású autók. Jelenlegi trendek szerint az elektromos autók tűnnek a következő generációnak, és itt jönnek képbe újra az atomerőművek: ezt a megnövekedett fogyasztást honnan termeljük meg.
Ne feledjük el, hogy a magas olajárakból indultunk, ki azaz például Magyarország legnagyobb kapacitású erőműve a Dunamenti Erőmű is drágábban termeli meg nekünk az energiát. Azaz az olaj és gáz ár emelkedése hatással lesz az áram árára is, amire viszont pont nagyobb mennyiségben lenne szükségünk, amit valahonnan meg kell termelni. A megújuló energia jelenleg sem elég, ha pedig erőműveknek kell kiszolgálni a személygépkocsik energiaigényét is, biztos, hogy nem támaszkodhatunk rájuk.
Összegezve
A fenti érveket alapul véve, gazdasági és igen KÖRNYEZETVÉDELMI szempontból is szükségünk lenne az atomerőművekre. Németország populista hozzáállása nagyon káros, mivel mint vezető gazdasági hatalom leállította az ez irányú fejlesztéseket, viszont ha tevékenyen hozzájárulna a technológia fejlesztéséhez, akkor már rendelkezésre állnának olyan technológiák, amivel az elhasznált fűtőelemek sem jelentenének akkora veszélyt a környezetre. E helyett inkább megveszi az áramot máshonnan, mindegy, hogy ott mivel termelik meg azt. Nem beszélve a tóriumról, ami után nem maradna veszélyes hulladék! Ilyenkor teljesen értetlenül állok a politikusok döntései előtt, miért nem használnak környezetünkre kevésbé káros technológiákat, amik már a rendelkezésünkre állhatnának, ha a fejlesztéseket beindították volna.
