Elnyomás alatt elsősorban azt értjük, mikor két fél közül az egyik túlzott mértékben korlátozza a másik szabadságát, mozgásterét. Erről általában először a politikai elnyomás juthat eszünkbe, azaz a diktatúra. Valójában kisebb mértékben gyakran találkozhatunk vele az életünk során: a családon belül, munkahelyünkön, iskolában is akár. Az irodalom megtaníthat minket arra, hogyan ismerjük fel ezt a helyzetet még időben, és időben szabadulhassunk. Akkor is fontos, ha mi kerülünk akaratlanul az elnyomó oldalára.

Ezen a blogon is gyakran előkerült George Orwell neve, mivel talán az ő művei a legismertebbek ebben a témában (Állatfarm, vagy az 1984), de számomra leghatásosabb és legszebb alkotás erről azt hiszem mindig a Moby Dick lesz. Orwell a művet nem csupán a politikai elnyomásra hegyezte ki, hanem ezen belül is a kommunista diktatúra veszélyeire hívta fel a figyelmet. Így a műve a kor egyik előretörő politikai irányzatára volt egy válasz, tiltakozás, amit továbbgondolva általánosítani lehet. Állatfarm tanulságosabb abból a szempontból, hogy a tanmese formája miatt, jobban odafigyelhetünk a mondanivalójára, vagyis arra, hogyan is juthat el egy forradalom a totális elnyomásig. Ugyanis a legfontosabb azt megérteni, hogy ez az átmenet sokszor nem észrevehető. Pontosan hol a határ az erősebb kontroll és az elnyomás között? Azt hiszem ez a határ az amit minden esetben észrevétlenül lépünk át, legyen az a jakobinus diktatúra a francia forradalom után, vagy a kommunista diktatúra a Szovjetunióban a cári rendszer megdöntése után, vagy akár egy párkapcsolatban is megfigyelhetjük, ha az egyik felet csalódás érte. Ezt meséli el nekünk az Állatfarm, vagy a Moby Dick, egy olyan fontos dolgot, amit egy egészséges társadalom fenntartásához minél több ember eszébe kell vésni.

De hogyan tudnánk ezt leghatékonyabban megtenni? Mint tudjuk az olvasás népszerűsége hanyatlik, kötelező olvasmányoknál is a nehezebb, mondanivalóval rendelkező könyveket lecserélik a könnyedebb olvasmányokra. Állatfarm rajzfilm verziója elég bugyutának hat, nehéz elképzelnem, hogy meggyőz egy olyan kamaszt, aki sokkal kidolgozottabb stílusú rajzfilmekhez szokott (sokszor nagyon erős mondanivalóval). Másik érdekes élményem a német die Welle film volt. Kicsit nehéz elmondani miért rossz a film, hiszem az alap ötlet kiváló: a helyszín egy középiskola, így a szereplőkkel egy hasonló korú könnyen azonosulhat. Mégis a film lezárása katasztrofális, azaz talán maga a bonyodalma is. Azok akik ellenállnak a tanórán megalkotott minidiktatúrának, helyesen érvelnek, de igazából közel sem valósul meg olyan elnyomás sem, mint ami akár egy átlagos középiskolában megtörténhet egy diákkal. Gondoljuk csak bele: mennyire gonosz tud lenni egy osztály egy kiközösített társukkal, ehhez képest a filmben maximum egy jó közös buli volt az egész, a végén a pisztollyal hadonászást leszámítva. Az osztály tulajdonképpen egész toleráns volt azokkal szemben, akik az autokráciát elutasították. Végén ráadásul a kijózanító pofont egy gyengeelméjűnek beállított osztálytárs adta, mikor az pisztolyt ragadott. Ez a lezárás kimondottan hibás, hiszen a legfontosabb pont az lenne, hogy teljesen átlagos emberek együttes rossz irányba mozdulása veszélyes, nem az egyes emberek ostobasága. Egy dokumentumfilm egyik jelenete nagyon megmaradt az emlékezetemben: Hitler beszéde után Berlinben egy fejkendős néni is lengette a karját lelkesen, kiabált a tömeggel együtt. Jobban megnézve körülötte is teljesen hétköznapi emberek éljeneztek, szerintem maguk sem tudnák utólag elmesélni, hogyan is csatlakozhattak ahhoz az ideológiához.

A fehér bálna és Ahab harca

Moby Dick egy nehéz olvasmány, ma szinte lehetetlen eljuttatni a szélesebb közönséghez. Mivel egy hajó legénysége, Ahab kapitány és a fehér bálna kapcsolatáról szól, talán a tanulság is világosabb: egy diktatúrához hasonló elnyomás bármilyen közösségben előfordulhat, ehhez egy hajó a tengeren egy igen alkalmas terep (adott a kiszolgáltatott helyzet és az összezártság). Herman Melville ezt a saját bőrén is megtapasztalhatta, mikor egy bálnavadász hajón szolgált a Csendes-óceánon, akkor a 26 fős legénységből 11 dezertált, Melvlle pedig három hetet töltött bennszülöttek társaságában a menekülése után.

moby dick herman melville elnyomás diktatúra orwell kosztolányi dezső édes anna

Ezen élményei alapján írta meg a Moby Dick című regényét, ahol velünk az olvasóval együtt olyan leheletfinoman csusszanunk át a normális világból Ahab őrületébe, hogy szinte magunk is a bálnavadászcsónakba szállnánk megszigonyozni a fehér bálnát. A legénység kezdeti ellenszegülése lassan fordul át, legyőzve a józan észt, azonosulva a kapitány gyűlöletével a fehér bálna iránt, aki őt nyomorékká tette. Azzal a gyűlölettel és félelemmel, amihez a legénységnek valójában semmi köze nem volt és semmi érdeke nem fűzte hozzá (ügye a legénység alapvetően pénzt akart keresni a bálnaolaj begyűjtésével), mégis a hajó végül egységesen indult a fehér bálna ellen, aki aztán elsüllyesztette a hajót, a főhős kivételével az egész legénység pusztulását okozva. Egy közösség akaratát nem nyomhatjuk el sokáig, így az elnyomás sem tartható fent bármeddig. A könyv megértését nehezíti a nyelvezete, ami hol bizalmas, hol kicsit bibliai, és rengeteg szimbólummal dolgozott az író. Ettől sarkall igazán gondolkodásra, ami ehhez a témához elengedhetetlen, ettől lesz igazán különleges és sokrétűen értelmezhető regény, a mellett, hogy a mondanivalója teljesen világos marad.

Édes Anna lázadása

Elnyomás családon belül is megvalósulhat, amiről Kosztolányi Dezső ír az Édes Annában (bár ott munkaadó és cselédlány viszonyról van szó, mégis az összezártság miatt a családhoz hasonlít inkább). Hogyan jut el a csendes törékeny fiatal lány a gyilkosságig, aki előtte egy csirke nyakát sem merte elvágni? Ha belegondolunk akkor az úrnő olyan mélységekben telepedett rá a magánéletére és irányította a beosztottját, ami egy erősebb elnyomás volt még a nagy testvér rendszerénél is. Egy olyan helyzetből, ahol már a házasságot és a családalapítást is megtiltják, innen csak a gyilkossághoz hasonló radikális eszközökkel lehet menekülni.

Kosztolányi ismerte az akkor újnak számító Freudi pszichológiát, ami regényében is tetten érhető. Kérdés ugye, mennyire volt Anna tette tudatos. Magyarországon a legtöbb gyilkosság hasonló szituáció miatt történik, gyakran a gyilkossá vált áldozatok utólag sem tudják elképzelni, hogy máshogy kiszabadulhatnának egy ilyen kiszolgáltatott helyzetből.

***

Elnyomás egy olyan helyzet, ahova akaratlanul belecsúszhatunk, a politika által, a munkahelyünkön, akár otthon a családon belül is. Az oktatás feladata, hogy legalább lehetőséget adjon arra, hogy a diákok ezt tanulmányozzák. Ehhez az irodalom a legjobb eszköz, valamint az olvasmányélmények megbeszélése, nem csak órákon, hanem esetleg a haverokkal egy sör mellett, akár egy politikai vitával magfűszerezve.